Katz Gyula István, Gyönk polgármestere

Kedves Érdeklődő!

Köszönöm, hogy kíváncsiságával megtisztelte honlapunkat. Engedje meg, hogy néhány gondolattal bemutassam városunkat. Gyönk – a németek ajkán Jink – Tolna megye legnagyobb kiterjedésű tájrészén, a Hegyháton található. A megye közepén fekvő terület a honfoglaló magyaroktól kapta a nevét, akik a csupa hátakból és völgyekből álló, hajdan sűrű erdőkkel borított dombvonulatot Hegyhátnak mondták. Településünk még a közelmúlt évtizedeiben is két, etnikailag jól elkülöníthető részre tagozódott. A református és evangélikus templomok közötti képzeletbeli összekötővonaltól északra helyezkedett el a Magyar Falu, attól délre pedig a Német Falu. (Korábbi forrásokban Magyar Gyönk és Német Gyönk.)

A településhatár dűlőnevei sok érdekes adatot őriztek meg az egykori község domborzati viszonyairól, növény- és állatvilágáról.

 Gyönki látképA település határában termesztett kultúrnövények között nedvességkedvelő és szárazságtűrő fajták egyaránt előfordulnak. Kalászosok, tengeri, burgonya, kender, dohány és napraforgó csaknem minden dűlőben díszlik.

Gyönk hosszú időn keresztül járási székhely volt, s élvezte ennek minden előnyét. A közhivatalok és intézmények jelenléte jótékony hatással volt szellemiségére, fejlődésére és ekkor épült ki kisváros jellegű központi része is. 1961-ben azonban székhely státusza megszűnt, ami megállította a második világháború alatt és utána amúgy is jelentősen lelassult fejlődést. Úgy tűnt, hogy a gyönki dombok fölött átfúj a szél, s táj mozdulatlanságra ítéltetett.

Evangélikus templomAz 1990. évi népszámlálási adatok szerint 2380 lelkes volt a község, de a legfrissebb adatok szerint azóta ez a szám sajnos mintegy háromszázzal csökkent, s ez ezer fővel kevesebb lakost jelent, mint ahányan éltek itt a száz évvel ezelőtti népszámlálás idején. Akkor 2145-en vallották magukat német nemzetiségűnek, ám a második világháború után véghezvitt kitelepítés következményeként ma már csak néhány százra tehető a – zömmel protestáns – német ajkúak száma.

1991-ben a társközségek visszanyerték önállóságukat, de gyakorlatilag ma sem nélkülözhetik Gyönk körzetközponti vonzerejéből adódó ipari, kereskedelmi, kommunális és kulturális szolgáltatásait. A leglátványosabb kapcsolódás az alsó fokú iskoláztatásban nyilvánul meg. Ma már a Közoktatási Társulás 13 települést számlál.

Gimnázium főépületeA Gyönkön található Tolnai Lajos nevét viselő gimnáziumban magyar és német nyelven folyik az oktatás. A Lackner Aladár nevéhez fűződő Német Nemzetiségi Tájházban tekinthetők meg a protestáns németség életének hagyományos használati tárgyai. A település központjában álló klasszicista művelődési házban gazdag könyvtár működik, ifjúsági néptánccsoport, német kórus, művészeti csoport színesíti a kisváros életét.

A lengyel származású Sulkowski család egykori gyönki kastélyában kapott helyet Tolna megye legnagyobb befogadóképességű szociális otthona.

A leírtakból kitűnik gazdag történelmi múltunk és egyéni hangulatú jelenünk. Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk, aki mindezekkel közelebbről is szeretne megismerkedni.

Katz Gyula, Gyönk polgármestere

 

Gyönk címere

Gyönk címereGyönk címere egy álló, csücskös talpú tárcsapajzs, mely felül két hullámvonallal süvegezett. Alsó ívein 2-2 hullámvonallal tagolt. A pajzs zöld mezejében egy behajló aranysátor látható, melyben egy lebegő zöld hársfa van, hármas tagozódású lombozattal és hétágú gyökérzettel. A fa előtt egy lebegő nyitott vörös könyv látható, előtte bal haránt elhelyezett ezüst lúdtollal.

A címer felső jobb oldali zöld mezejében egy lebegő, szárán összefogott három arany búzakalász látható, a bal oldali zöld mezőben pedig egy szintén lebegő, leveles arany szőlőfürt. A címerpajzs alatt egy lebegő, fecskefarok-végződésű íves aranyszalagon feketével a nagybetűs felirat: GYÖNK.

Gyönk város címerképének kialakításához támpont a település régi, még a feudális korból fennmaradt pecsétlenyomata. A címerképben természetesen a német nemzetiségre való utalás is helyt kapott, valamint a helytörténeti adatokat is figyelembe vették a címer kialakításakor. A címertan jelképrendszeréből felhasznált motívumok a szőlő, a búzakalász, a fa és a könyv.

A szárán összefogott három arany búzakalász a meghatározó szerepű mezőgazdaságot jelképezi.

Az arany szőlőfürt Gyönknek és környékének szőlőművelő kultúráját és a nemes bort jelenti.

A címerben szereplő hársfa utal a német nemzetiségre. A hétágú gyökérrel együtt ábrázolt fa a nemzetiség jelzésén túl is jelentős tartalommal bír: kifejezi a múlt megbecsülését, a jelen munkálkodásának értelmét, bizakodást a település jövőjében. Ehhez szorosan kapcsolódik a gimnáziumra és az oktatásra utaló könyv.

A nyitott könyv kifejezi, hogy a tudást adó intézmény mindenki számára nyitott, a szellemi érték szabadon áradhat az egyén, a közösség és a város hasznára. A gimnázium olyan szellemi centrumot jelentett Gyönk történelmében, mely meghatározó volt a polgárosodási folyamatra, a városias jelleg kialakulására.