Széchenyi 2020 pályázatok

TOP – Terület- és Településfejlesztési Operatív Program:

TOP-1.4.1-15-TL1-2016-00003 – Gyermekellátási szolgáltatás fejlesztése Gyönkön

TOP-3.2.1-15-TL1-2016-00004 – Városháza felújítása, homlokzat utólagos szigetelése, nyílászárók cseréje és a magas tető felújítása

 

Polgároknak szóló összefoglaló

1. Rendelkezésre álló keret

TOP - Források megoszlása

Árfolyam: 312,08 HUF/EUR.

Az 1239 milliárd forint összértékű TOP források az alábbiak szerint oszlanak meg az egyes prioritásokon:

I. Megyei területi szereplők fejlesztési igényei szerinti forrásmegoszlás:

1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére prioritás: 300 milliárd forint.

2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés prioritás: 149 milliárd forint.

3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken prioritás: 202 milliárd forint.

4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése prioritás: 62 milliárd forint.

5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés prioritás: 90 milliárd forint.

II. Megyei jogú városi területi szereplők fejlesztési igényei szerinti forrásmegoszlás:

6. Fenntartható városfejlesztés a megyei jogú városokban prioritás: 390 milliárd forint.

III. CLLD

7. Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD) prioritás: 46 milliárd forint.

2.Alapadatok

Nem releváns (A 2014-2015. évben nem érkezett be támogatási kérelem, támogatás és támogatási szerződéskötés nem történt).

3. Eredményorientáltság

Polgároknak szóló összefoglaló

A korábbi, 2007-2013-as programozási időszak pályázatos formájától eltérően a TOP megvalósítási modelljének alapját a Területi Kiválasztási Rendszer képezi. A 2014-2020 programozási időszak nemcsak a tervezés, hanem a végrehajtás során is partnerként tekint az úgynevezett területi szereplőkre, azaz a megyékre és megyei jogú városokra, amelyek szerepe jóval túlmutat a partnerségen. A területi operatív programok végrehajtása a megyei és megyei jogú városi fejlesztési irányokat tartalmazó integrált területi programokon keresztül valósul meg. Ez azt jelenti, hogy az elkövetkezendő hét év során kizárólag olyan projektek valósulnak meg, amelyek illeszkednek a helyi fejlesztési irányelvekhez, igényekhez. A területi szereplő határozza meg azokat a területi kiválasztási kritériumokat, amelyek a felhívásokban területi értékelési szempontokká kerülnek alábontásra.

A területi szereplők döntési jogkörébe tartozik továbbá az is, hogy melyik tématerület, mekkora keretösszeggel és mikor kerüljön meghirdetésre az adott megye/megyei jogú város területére. Ezt követően – kifejezetten a területi szereplők igénye alapján – az irányító hatóság összeállította az éves fejlesztési keretet, amely így tartalmazza minden szereplő tématerületeit és az azokhoz tartozó összegeket, és amelyet jogszabályban is rögzítettek. Emellett a területi szereplők részt vettek a felhívás tervezetek véleményezésében is, így az első felhívások 2015 decemberében kiírásra kerülhettek.

Az Irányító Hatóság a TOP felhívásainak a partnerségi egyeztetéseit koordinálta és bonyolította le. A partnerség főbb irányait a jogszabályok mellett megyei fejlesztési biztosok kinevezése, illetve a kormány stratégiai partnerségei jelölték ki. A felhívások először 2015 elején koncepcionális szempontok alapján, majd 2015 nyarától egyre részletesebb tartalom szerint kerültek írásban egyeztetésre a felhívások tartalma szerint illetékes szaktárcákkal. Az Irányító Hatóság a TOP szövege és a szaktárcák iránymutatásai szerint alakította ki a felhívás-tervezetek tartalmát. Ezt követően további véleményeztetés érdekében a területi szereplő megyékkel, megyei jogú városokkal, illetve szövetségeikkel, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségével és a Megyei Jogú Városok Szövetségével is egyeztette azokat. A partnerségi egyeztetésbe a fejlesztési biztosok is bevonásra kerültek, és 2015 második felében több körben véleményezhették a felhívástervezeteket, közvetítve ezáltal a települési önkormányzatok igényeit az Irányító Hatóság irányába.

A felhívás tervezetek további véleményezése érdekében a kormány stratégiai megállapodásai alapján 2015 második felében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is bevonásra került. Az Irányító Hatóság az egyházi jogi személyek által pályázható felhívásokat az egyházak bevonásával is véleményeztette az EMMI Egyházi Kapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkárság útján és közvetítésével.

A TOP prioritásainak rövid bemutatása

A TOP 1. prioritásának keretében az üzleti infrastruktúrafejlesztés, a helyi, térségi jelentőségű, turisztikai vonzerőt képező kulturális, épített, természeti örökség turisztikai hasznosítása, fejlesztése, a gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés, valamint a kisgyermeket nevelők munkaerő-piaci részvételének elősegítése érdekében a gyermekellátási szolgáltatások (bölcsődék, mini bölcsődék, családi bölcsődék, óvodák) fejlesztése támogatható.

A 2. prioritás legfőbb célja a vállalkozások és befektetők, valamint a lakosság számára vonzó, ugyanakkor környezetileg fenntartható városi környezet, települési arculat kialakítása, amelynek részeként három beavatkozási területen valósulnak meg tevékenységek (barnamezős területek rehabilitációja, integrált városrehabilitáció, települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések).

A 3. prioritáson belül egyrészt a környezetbarát közlekedési módok elterjesztése, a fenntartható közlekedési módok térnyerését szolgáló beruházások megvalósítása, másrészt az önkormányzati tulajdonú épületek energiahatékonyságának fokozása és a megújuló energiaforrások részarány növelése támogatható.

A 4. prioritás a helyi szinten elérhető, megfizethető, fenntartható és magas színvonalú önkormányzati közszolgáltatások biztosításához nyújt forrást, kiemelten az egészségügyi és a szociális alapellátás területén, megteremtve az intézmények szolgáltatásainak és infrastrukturális feltételeinek korszerűsítésével, fejlesztésével a szolgáltatásnyújtás megfelelő infrastrukturális feltételeit, továbbá a hátrányos helyzetű személyek, különösen a romák életkörülményeinek javítását célozza az integrált szociális városrehabilitációs intézkedés.

Az 5. prioritás a TOP 1-4. prioritásához forrásokat biztosít az Európai Szociális Alapból (ESZA), amelyek keretében helyi foglalkoztatási együttműködéseken (paktumok) keresztül hozzájárul a foglalkoztatás növelésének elősegítéséhez, továbbá foglalkoztatást, társadalmi integrációt, közösségfejlesztést, oktatást és/vagy iskolai felzárkózást, családsegítést és/vagy gyermekjóléti szolgáltatást, életvezetési tanácsadást, egyéni fejlesztést vagy szociális munkát biztosító programok szervezését teszi lehetővé.

A 6. prioritás a megyei jogú városok fejlesztéseihez kapcsolódóan biztosít forrásokat az 1-5. prioritások tematikájának megfelelően.

A 7. prioritás a Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD) keretében biztosítja a városi szintű, integrált és programalapú fejlesztések megvalósítását. Támogatja a helyi partnerségen alapuló, elődlegesen kulturális és közösségi tartalmú városfejlesztési programok tervezését és végrehajtását, melyek elősegítik a helyi identitástudat erősödését és hozzájárulnak egy egymással és a környezetükkel együttműködni képes, önmagáért tenni akaró és tenni tudó, kezdeményező közösségek létrejöttét.

Partnerség a monitoring bizottságokban

A monitoring bizottság a tagállam által felállított testület, mely az operatív programok végrehajtását követi nyomon. Összetételét, működését, feladatait hazai és európai uniós jogszabályok határozzák meg, belső szabályzatát a saját maga által alkotott ügyrend tartalmazza.

A monitoring bizottság munkája során ellenőrzi az operatív programok teljesülését, javaslatot tesz a végrehajtás szakmai szempontú javítására és bizonyos kérdésekben döntéshozói szerepkörrel is rendelkezik. Így például jóváhagyóként a bizottság tagjai részt vesznek a pályázatok értékelési szempontjainak kialakításában, különböző tervek, programok és stratégiák elkészítésében és szükségszerű módosításában.

A tagok feladata az is, hogy évente tájékozódjanak a programok előrehaladása során elért eredményekről az erről szóló jelentések alapján, amelyeket egyetértés esetén elfogadnak. A testület ellenőrzi a projektek megvalósulását és társadalmi hasznosulását, illetve azt, hogy a fejlesztések során mennyiben érvényesülnek az esélyegyenlőségi, fenntartható fejlődést szolgáló szempontok.

A monitoring bizottság széleskörű partnerségen alapuló szervezet, tagjai az érintett hatóságok, kormányzati szereplők, a gazdasági és szociális partnerek, és a civil társadalmat képviselő szervezetek. A partnerség elvét szem előtt tartva a tagok kiválasztása során cél volt, hogy a testület tagjainak legalább 50%-a kormányzaton kívüli szervezetekből érkezzen. Mivel a TOP célja a decentralizált gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatottság növelése a vállalkozások és a lakosság számára vonzó környezet kialakítása révén, a TOP Monitoring Bizottságban úgynevezett területi szereplők, azaz a megyék és a megyei jogú városok, illetve a települési önkormányzatok is képviselik a térségi, helyi érdekeket.

A monitoring bizottság legalább évente két alkalommal tart ülést, és a folyamatos elektronikus kapcsolattartás révén szoros az együttműködés a szereplők között.

 

 

 

Széchenyi 2020 - Európai Únió - Európai Regionális Fejlesztési Alap - Befektetés a jövőbe